Molnár Katalin

Gyakorlati tapasztalataim a számítógéppel segített tanítás területén

Budapesten, a Száraznád Nevelési - Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó tagintézményében dolgozom. Iskolánk 2003-ban pályázaton nyerte a Multicenter elnevezésű multimédiás oktatórendszert. Kézikönyve, útmutatásai alapján, ez „egy átfogó tanulási környezet, amely arra készült, hogy elősegítse a technika és műszaki tudományok tanítását és tanulását a társadalomban”, a kreativitás, s önirányító tanulási készség fejlesztését. „A környezet pedagógiai alapját az az elv adja, miszerint a gyerekek hatékonyabban tanulnak, amikor a saját maguk által választott tárgyakat építenek, raknak össze.”

A termékek jelentős része a középfokú szakképzést szolgálja, de vannak közismereti témájú, sőt az óvodások, általános iskolások és felsőoktatásban tanulók számára fejlesztett eszközök is.

Bár a cikk témája túlmutat ezen oktatórendszer egyszerű alkalmazásának bemutatásán, mivel az itt folyó tevékenység mellett a fejlesztésekről is szeretnék beszámolni, a pontosabb érthetőség kedvéért mégis szükségesnek érzem az alapot adó oktatórendszer rövid bemutatását a Multicenter ismertető anyagai, ill. kézikönyvei alapján azok számára, akik érdeklődnek egy számítógépes programcsomagban rejlő lehetőségek iránt.

A Mindennapi Matematika 7 kurzusba szervezett, 22 független modulból áll. Tárgykörök: Aritmetika, Algebra, Geometria, Statisztika és Valószínűség, Trigonometria

Néhány modul: Becslés, Mértékegységek, Előjeles számok, Táblázatok és grafikonok Adatkezelés, Vonalak és szögek,  Síkidomok, Testek, Egyenletek, algebrai kifejezések, Grafikus adatok, Statisztika, Valószínűség, Trigonometrikus függvények

A Kísérleti Fizika elnevezésű program 5 tárgykört és ezeken belül 21 modult tartalmaz. A modulok mindegyikében 10-10 feladat van.

Tárgykörök: Mechanika, Folyadékok és gázok, Elektromosság, Hőtan, Optika és Hangtan.

Néhány modul: Erő, Mechanikai munka, Sebesség, Energia, Nyomás, Folyadékok és gázok munkavégzése, Elektromos áram, Hőmérséklet, Halmazállapot-változás.

A MultiLog rendszer magába foglalja a hordozható többcsatornás jelfeldolgozót és mérésadatgyűjtőt, az adott kísérletek elvégzéséhez szükséges érzékelő csomagot, az adatkiértékelő és grafikus megjelenítő szoftvert valamint a kísérletek leírását tartalmazó kézikönyveket.

Néhány elvégezhető kísérlet a teljesség igénye nélkül:

Fizika: "g" mérése, Harmonikus rezgőmozgás mérése, Súrlódási együttható mérése, Hanghullámok találkozása, Fénysugarak találkozása és elhajlása, Vezeték, dióda és izzó U-I karakterisztikája, Csillapított rezgőmozgás

Kémia: Oldott anyag diffúziója vízben, Sav - bázis reakció: NaOH és HCl kölcsönhatása, Exotermikus folyamatok: HAON oldódása vízben, Endotermikus folyamatok: ammóniumnitrát oldódása vízben, Kémiai katalizátorok: H2O2 bomlása MnO2 jelenlétében, A hőmérséklet hatása a légnyomásra-egyesített gáztörvény, Boyle-Mariotte törvény

Biológia: Az emberi testhőmérséklet szabályozása-hő vesztés izzadással-modell kísérlet, A mozgás hatása az emberi testhőmérsékletre és a vérnyomásra-a fülcimpán mérve, A (minden)napi változások hatása a növények növekedésére, Fotoszintézis (oxigén-kibocsátás) mérése a növényekben, A fotoszintézisre ható tényezők: a fény intenzitása, A tej savanyodása, Alkoholos erjedés az élesztőben

Az EcoLog tökéletes lehetőséget biztosít a környező világ feltételeinek megértésére. Néhány mérési, kísérletezési ötlet a mellékelt tanulói kézikönyv alapján: Napi ciklus, Az autó és az üvegházhatás, Mérés a hűtőszekrényben, Körülötted lévő hangok, Kedvező klíma az osztályteremben, Hogy néznek ki és hol fejlődnek a növények, A hőszigetelés és öltözködésünk A TechnoLab a 6-16 éves korosztály számára összeállított modellező készlet. Segítségével a matematikai, fizikai, környezeti, technikai, informatikai ismeretek bővíthetők, gyakorolhatók.

 

 

 

 

 

A Meteorológiai állomás a természettudományos nevelés és a meteorológia szakterületét közelíti meg. A tanulók folyamatos mérésekkel követhetik a környezeti változásokat. Mérhető a csapadékmennyiség, a légnyomás, a hőmérséklet, a páratartalom, a fényerősség, a szélirány, a szélerősség, a zajszint, a légnyomás és ezek emberi szervezetre kifejtett hatásai.

A Tech - Prep integrált oktató rendszer hatékonyan segítheti a pályaorientációs és a szakmai előkészítő oktatást, oly módon, hogy számos probléma-megoldási folyamaton keresztül megismerteti a tanulókat az elektronikához, távközléshez, a mechanikához, a napenergia felhasználásához, a robottechnológiához, a számítógéppel segített tervezéshez és gyártáshoz kapcsolódó ipari szakmákkal.

A javasolt óraszám-felosztás:

A MultiArts modullal a vizuális kultúra, a képi látás, fejleszthető. Segítségével a fényképkészítéstől, a számítógépes animációig a vizuális művészetek több területét bemutathatjuk. A modult 8-10 éves kortól, bárki használhatja. A scanner, a grafikai animációs szoftverek digitális fényképezés eredményeként a gyerekek önálló alkotásokat hozhatnak létre. Az eszközrendszer komplettsége ugyanakkor a tehetséggondozásnak is teret ad.

Egy lehetséges foglalkozási kurzus:

A MultiMusic modullal a gyakorlatban ismerik meg az ütem, a ritmus a dallam és a komponálás mibenlétét, amit zenetörténet, hangszerismeret egészít ki.

A Time Out általában a kockázatos magatartásformák megelőzéséhez kínál eszközt

A Multicenter iránt érdeklődők részletesebb információkat találnak a www.ite.hu oldalon ill. iskolánk honlapján, - www.szaraznad.hu - én azonban cikkemben arról a folyamatról szeretnék beszámolni, melynek során a rendszert sikerült a nevelő-oktató munkánkba beilleszteni, ill. ennek elősegítése érdekében a felmerülő igények alapján továbbfejleszteni.

Természetesen mindannyian nagyon örültünk az új eszközrendszernek, különösen, mert lehetőséget nyújtott a számítástechnika eszközeinek integrálására még többféle tantárgyi és fejlesztési területen. Talán éppen az új lehetőség varázsa, talán a sokszor szidott, de mégis ellenállhatatlan számítástechnikai eszközök vonzereje okán, megtapasztalva az előnyöket, általánosabb használhatóságot „követeltek” a gyerekek és a kollégák.

A NAT szemléletéhez igazodva, mely a tartalmi szabályozás tekintetében egységes alapokra épülő differenciálást említ (esetünkben a Multicenter programjai jelenthetik az alapot), a kapott oktatási csomagot a helyi tantervi tartalomhoz kívántuk igazítani. A helyi tartalom „lehet hozzáadással létrejött többlet, illetve átértelmezés.” (NAT szerepe a közoktatás szabályozásában)

Nem feledhetjük, hogy többcélú intézmény vagyunk, ahol a fejlesztés több szinten és irányban folyik. A kisiskolás korosztálytól a már szakmát tanuló „nagyokig”, speciális nevelési igényű, értelmileg enyhe fokban és középfokban sérült, és ép tanulók is járnak hozzánk. Valamennyi gyermekünket részesíteni szerettük volna az új számítógépes környezet tanulást segítő előnyeiben. Számba vettük tehát lehetőségeinket, és azokat a problémákat, melyekkel szembe kellett néznünk:

• A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségéről egységes, jellemző képet adni valójában nem lehet, hiszen nincs egységes, meghatározó ok, mint pl. egy látássérült esetében. A kompenzációhoz tehát sok, eltérő nehézségű és típusú, de egyszerűen és világosan megfogalmazott feladatot is, valamint a hagyományos, instrukciós, rendszerközvetítő és a konstrukciós, szituációs tanulási feltételeket is biztosítani kell.

• „Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására.” (NAT) A tantárgyközi tantervi szemlélet érvényesíthetősége érdekében a tantárgyi rendszer kialakítását a kerettantervek ill. a helyi tantervek hatáskörébe utalja a fentebb idézett Nemzeti Alaptanterv. Az ismeretek gyakoroltatásához, szemléltetéséhez kapott szoftverek e szemlélet szerint azonban nem tantervkonformok. Néhány műveltségi terület, ill. tárgy tehát nem része az oktatócsomagnak, pl. Magyar nyelv és irodalom, Földünk és környezetünk, Ember és társadalom; német nyelv, néphagyomány stb. Így talán érthető, hogy bár az oktatócsomag készítőinek célja bizonyára nem egy átfogó, hanem néhány műveltségi területre kiterjedő pedagógiai rendszer kidolgozása volt, a tartalmi, és szerkezeti változtatás, bővítés igénye is felmerült.

• Az oktatóanyagok ugyan lépésről lépésre vezetik a felhasználót, hosszas „olvasgatást” feltételeznek, s főleg önálló ismeretszerzéshez használhatóak. Ezek az olvasási, fogalomalkotási, lényegkiemelési stb. gondokkal küzdő, gyengén motivált, önálló ismeretszerzésre még nem érett tanulók esetében nehezen alkalmazhatók.

• Az előző pontban jelzett probléma predesztinálja, hogy a teremhasználat lehetőségét kiterjesszük a fiatalabb korosztályra is. (A Multicenter projektje a szakiskolásokat célozta meg.)

• A korosztályi kibővítéshez ajánlatosnak látszott több, a gyermekek fejlettségét, életkori sajátosságait is figyelembe vevő szint megnevezése. Nyilvánvalónak tűnt az is, hogy a kulcskompetenciák a különböző életszakaszokban eltérő hangsúlyt kaphatnak a fejlesztési célokban. Így az első szakaszban (kb. 6. osztályig bezárólag) az alapvető eszközjellegű tudás átadása mellett, az információs kommunikációs technikák fejlesztését támogató (melyhez egyébként jól felhasználhatók a Multicenter rajz és zeneszerkesztő programjai is,) digitális oktatóanyagok választékának bővítése merült fel. Tanulási technikák, intelligens tudás, értékorientáció azok a kulcskompetenciák melyek a következő, (kb. 9. osztályig bezárólag) terminusban a középpontba kerülhettek, a továbbiakban pedig, a felnőtt kor küszöbén, az értékorientáció mellett a szociális kompetenciákra, az alkalmazói tudásra és a meglévő ismeretek alkalmazására tevődhetett a főhangsúly. A kiemelt kompetenciák mellett természetesen a többi is folyamatosan jelen van, s az időszakok határait is csak hozzávetőlegesek, hiszen úgy gondolom, alkalmazkodnunk kell egyes tanulók fejlettségi szintjéhez.

• Alapvető probléma, hogy a rögzített anyagot, vagy feladatokat nem lehet elég jól a gyerekek igényeihez igazítani. A módszernek, az eszköznek elsősorban a gyermek személyiségétől kellene függnie.

• Bruner szerint egy érzékszervi bemenet adott kategóriává alakulása nem csak az érzékelés és a kategóriajellemzők közötti megfeleléstől függ, hanem a kategória hozzáférhetőségétől is. A rendszer kapacitása biztosítja a jelenlegi ”választék” bővítését. Szinte kínálja a lehetőséget, a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetén kiemelten hangsúlyos szemléletesség pedagógiai elvének támogatásához, azaz, hogy a helyes ismeretek megszerzéséhez, a megértés érdekében minél többszempontú, s több érzékszerven keresztül ható megjelenítési, gyakoroltatási lehetőséget kell biztosítani.

• A hagyományos tanórarendszerben egy-egy CD feldolgozására, akárcsak „felfedezésére” sincs elég idő. Az, hogy az információs „paletta” elég széles, vagyis sokféle információ érhető el egyidőben, ellensúlyozhatná a rögzített anyagból fakadó hátrányokat, de sérült gyermekeinknél a releváns ingerek kiszűrése nehezített. A helyes információ kikeresésének technikáját, felismerését még épp gyermekeknél is igen hosszú tanulási folyamat előzi meg. (A probléma különösen jól érzékeltethető az internet használat, különösen a sok káros tartalom kiszűrése kapcsán. Ezért nem biztosítjuk egyelőre a teljes korlátlan internet hozzáférést, csak a Sulinet oldalait a Multicenterben.)

• Az azonos típusú vagy meghatározott tananyagot gyakoroltató feladatok száma nem minden tanulónak elegendő.

• Mindebből adódóan nyilvánvalóvá vált az is, hogy bár a Multicenter lehetőséget nyújt a gyermekeknek önálló „felfedezésekre”, a pedagógus állandó „nyomon követése”, segítségnyújtása nélkülözhetetlen. A pedagógusnak végig kell kísérnie a tanulás, a megoldás, folyamatát, és ha szükséges, segítséget kell adnia. Jól alátámasztja ezt a gondolatmenetet, hogy egyszerre jelenik meg az anyag "bővítésének és szűkítésének” igénye a többcsatornás, a szemléletességet, ill. a releváns ingerek szűrését, s a lényegkiemelés elősegítését is biztosító oktatócsomag képében. Mindezen túlmenően a pedagógusnak biztosítania kell az érdeklődés és a motiváltság fenntartását, s megalapoznia megfelelő értékszemléletet.

•  „A digitális esélyegyenlőség új neve e-demokrácia, amelynek megteremtése révén az elektronikus ügyintézés mindenki számára egyformán elérhetővé válik."– írja Dancsó Tünde - Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban c. cikkében a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kapcsán.–„Mindezek alapján az oktatás számára az a feladat fogalmazható meg, hogy ki kell alakítania az IKT használatához szükséges készségeket, amelyek az újgazdaságban és a társadalomban való részvételhez szükségesek.”
  Mint tudjuk és tapasztalhatjuk, az informatikai eszközök napjainkban igen gyorsan fejlődnek. Véleményem szerint, ha a valós életre szeretnénk felkészíteni gyermekeinket, s biztosítani számukra az esélyegyenlőséget, (s mi más lehet a célunk), lehetőség szerint biztosítanunk kell tanítványaink számára a legújabb információs és kommunikációs technológiák, formák, informatikai, életviteli eszközök megismerését, kipróbálását is. Ez számunkra szinte kötelezővé teszi még egy alapvetően jól használható és vonzó oktatói rendszer állandó továbbfejlesztését is, s a jelen informatikai színvonalához igazítását.

A problémák összegzése alapján kibontakozó végső következtetéseim röviden így foglalhatók össze:

A kész programok, „számítógépes oktatócsomagok” igényes alternatíváját kínálják a tanítás módszereinek. Alkalmazhatóságukat az oktatásban több tényező határozza meg: technikai háttér, a gyermek személyisége, a pedagógus szemlélete, technikai, pedagógiai és módszertani felkészültsége. Fontosnak tartom ismételten hangsúlyozni, hogy a legmodernebb lehetőségek kihasználása mellett is a fejlesztés, oktatás hatékonysága nagymértékben a pedagógus személyén, ötletességén múlik, azaz a jelen körülményeket is figyelembe véve azon, hogy hogyan alkalmazza, de főleg mivel egészíti ki a kész tantervi, tankönyvi, digitális stb. anyagot, s milyen eszközöket használ. Hogyan alakítja, bontja részeire a feladatot a gyermek képességeinek megfelelően, hogyan és mikor segít stb. A számítógép, éppen ebben adhat „szabadságot” a tanárnak s a tanulónak egyaránt azzal, hogy a jelenségeket, folyamatokat, az igényeknek megfelelő szinten, ill. a gyermek szükségleteihez messzemenően alkalmazkodva mutathatja be, s bármely szakaszban összekapcsolhat különböző modalitású elemeket is.

Ezt elfogadva és egyetértve az iskola vezetősége kiemelt figyelmet fordít a Multicenterben a pedagógiai nyomon követés biztosítására.

(Bár iskolánk jellegéből adódóan eddigi megállapításaimat jobbára tanulásban akadályozott gyermekek vonatkozásában tettem, meggyőződésem, hogy kiterjeszthetőek az általános és középfokú oktatás egészére is!)

Engem kezdetben különösen a megvalósítás tárgyi, technikai feltételei „izgattak”. Elgondolkoztam tehát, miképpen fejleszthetnénk tovább rendszerünket.

Első lépésben, bár a korábbi elemzésből kitűnt, hogy valamennyi probléma megoldására nem nyújt megoldást, kézenfekvőnek látszott további kész anyagok gyűjtése, hiszen számos CD-ROM készült. Azt is be kellett látnom, hogy a folyamatos vásárlás ráadásul nagy anyagi terhet jelenthet, az újabb szoftverek beillesztési nehézségeiből adódó technikai gondok felmerüléséről nem is beszélve. Az anyagi gondok minimalizálását célozta meg az az ötlet, hogy interneten található rengeteg szabadon felhasználható ismertető anyaggal, programmal bővíthetnénk a kínálatot. Ennek kapcsán vetődött fel, hogy az internet-hozzáférést biztosítjuk a tanulók számára a Multicenterben is. Az interneten való keresgélés megfelelő anyagok iránt, amint az már sejthető volt korábbi tapasztalatok alapján is, meghatározott órabeosztás mellett túl sok időt vont el az érdemi munkától a gyerekek esetében, hiszen az információáradatban csak megalapozott technikai tudással és értékítélettel lehet hatékonyan megfelelő anyagot találni. Hatékonyabb megoldásnak bizonyult az anyagok előzetes letöltése. Ennek hátránya lehet viszont, hogy az interneten található tartalmak jogi állása megváltozhat, másrészt rossz előzetes válogatás esetén erősen egyoldalúvá válhat az anyag.

Mindemellett ekkor már az eddigi visszajelzések, és a felmerülő igények alapján úgy gondoltam, hogy hosszú távú célként, ha biztosítani tudjuk az anyag folyamatos korszerűsítését, célravezető lenne, egy a tanárok és diákok számára adatbázisként működő, folyamatosan bővíthető iskolai intranet-rendszer, melynek kezdő magva lehetne a Multicenter, s ahol az interneten megtalálható kapcsolat-felvételi formákat is biztosíthatnánk.

Persze mindehhez meg kellett teremteni a megfelelő technikai hátteret, így a hálózatot, s a gépeket is tovább „erősítettük”. A cikk jellegét tekintve csak a lényeget érintő változtatásokat említeném, részleteire nem térnék ki. Az eredeti formációban a tanulók a saját gépükön (amelyik gépnél ültek) dolgoztak, így minden újdonságot egyesével a tanulói gépekre kellett feltenni. Most a szervert megerősítve, lehetőség nyílott egyrészt a tanulói (kliens) gépek határozottabb felügyeletére, másrészt arra, hogy az állandóan frissülő anyagokat a szerveren összegyűjtve, tematikus csoportokba rendezve, egy központi gépről használhassák.

Hogyan jelent meg mindez a gyakorlatban?

Kezdetben a tanulók gépein a Start menüben létrehoztam egy „Oktat” nevű programcsoportot, melyben tematikusan elrendezve megtalálhatták a már jól bevált, közkedvelt, „állandósult” programokat, melyek között a hagyományos tankönyvi feladatokat idéző stílus mellett akadt az oktatásban már jól bevált játék is, mint pl. a Memóriajáték több változata: szó-képegyeztetés, testek képe és elnevezése, törtek számképe és rajzos ábrázolása stb.

Az említett csoportok:

A felosztás, mint látható korántsem teljes, tulajdonképpen kibővítve az eredeti adottságokat tükrözte. Új csoportok a Beszéd, és a Tesztek. A beszéd kiemelését a kommunikáció fejlesztésének hangsúlyozása miatt, ill. az olvasási-írási („írott beszéd”) nehézségekkel küzdő gyermekeink magas száma miatt láttam szükségesnek. A tesztek csoporttal a könnyű kikereshetőség mellet a feladatkészítés személyes lehetőségére szerettem volna felhívni a hozzánk látogatók figyelmét. Az Informatika műveltségi terület egyrészt az Egyéb csoportban kapott helyet, másrészt a programozásra is lehetőséget adó vonatkozásai az Alkotó csoportban, mivel úgy érzem, amikor valaki létrehoz egy programvezérelt munkát, a zenei és vizuális alkotó munkához is hasonlítható önkifejező tevékenységet végez.

Jelenleg már mindezt kiegészíti a szerveren található felosztás, melyet a tanulók a gépükről egy csatlakoztatott mappából érhetnek el. Létrehoztam egy Tantárgyak elnevezésű mappát, melyben minden műveltségi területhez ill. tantárgyhoz külön könyvtárban tárolva gyűjtjük az állandóan frissülő, bővülő anyagokat. A korszerű műveltség integratív jellegét tükrözve egy-egy elkészült munka, programindító, vagy parancsikonja több mappába is bekerülhet. Az anyagot a tanárok, gyerekek kérésére keressük ki, azaz biztatom a kollégáimat, hogy küldjék hozzám a gyerekeket meghatározott témában kutatni az órai munka segítéséhez ill. hogy, jelezzék milyen tanulási probléma megoldásához szeretnének számítógépes segítséget igénybe venni, s ehhez igyekszem megfelelő programot találni, s ajánlani. Természetesen a legnagyobb öröm az, ha maga a tanuló áll elő valamiféle kutatási igénnyel, ezért amikor üres hely van, biztosítjuk számukra a szabad bejárást. A saját tanulási „profil” kialakítását igyekszem támogatni azzal is, hogy a szerveren minden osztály saját hellyel rendelkezik, amelyhez csak ők férhetnek hozzá, így szabadon gyűjthetik saját munkáikat, anyagaikat. A hagyományos formák és az újdonságok összeegyeztetését, a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület „erősítését”, ill. az olvasási problémák megoldását segíti az Olvasószoba elnevezésű mappa. Ebben a kötelező olvasmányok, kedvenc könyvek digitális formáját gyűjtöm. Akad néhány „hangos könyv” is, így a gyermek egyszerre olvashatja és hallgathatja a könyvet.

A könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtár mek.oszk.hu oldalairól töltöttem le, de itt találtam rá az Enciklopédia Humana Egyesület - www.ehumana.hu - történelmi CD sorozatára is. Számtalan segítséget találtam a Neumann-ház oldalain is – www.neumann-haz.hu - csakúgy, mint a Sulinet oldalain. Feladatbankok: www.sulinet.hu/feladatbank 1848 című stratégiai játék: www.48.sulinet.hu A www.logo.hu vagy a http://comlogo.web.elte.hu\ oldalakon nemcsak egy programozási nyelvvel ismerkedhetünk meg, hanem sok, az oktatást segítő programra is lelhetünk. (Hozzáértők, még írhatják is.) Jónéhány ötlettel és szabadon letölthető programmal lettem gazdagabb az avekony.freeweb.hu/cikk03.html oldalon is. Akár innen is hozzáférhető az Oktatási Minisztérium támogatásával készült Beszédmester a logopédiai munka támogatására. Gyorsan állíthatunk össze matematikai feladatlapokat kisiskolásoknak www.msiskola.jedlik.hu oldaláról letölthető alsómatek elnevezésű scripttel. Jól jöhet olyan „unalmas” anyagok, mint pl. a szorzótábla rögzítésének színesítéséhez egy drill-jellegű gyakorlást biztosító program. A jackson.fplanet.hu oldalon fedeztem fel egyet.

Váratlan fellendülést hozott programfejlesztési terveimben, amikor tesztmegoldó programokra találtam rá: pl.: www.jomagam.hu/programok/tesztelek.htm Az igazi tartós „sikert” azonban az hozta meg, hogy a program módot ad saját tesztsorozatok készítésére. Ez, különösen ha a tartalom mellett a felületet is változtatható jól szolgálja a NAT-ban is megfogalmazott elvet: „A tanuló maga is vegyen részt tanulási környezetének kialakításában.”

Legközkedveltebbekké váltak az esedékes tananyaghoz készített tesztek. Valószínűnek tartom hogy azért, mert itt a gyermek a tanulásra fordított konkrét munkájának eredményét mérheti le. Ráadásul, mivel pl. a tanára készítheti a feladatsort, biztosítja a megszokott formákat, megfogalmazásokat ill. a szükséges mértékben tér el ezektől, így a tanuló egy számára biztos, megnyugtató környezetben dolgozhat. Ez sérült, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esetén nagyon fontos és motiváló. Még szabadidőben is bejönnek pl. törteset játszani, ami pedig elég „rázós” téma. Csak elég sok kérdést kell készíteni, hogy ne váljék unalmassá.

Néhány kérdés a törtek…

…és a turisztika témakörből:

Ki telepítette le a névadó hajdúkat Hajdú - Bihar megyében?	Melyik két megye határvidékén hagyja el hazánkat a Duna?	Melyik városban van a Cifra palota?
Báthory István &Bocskai István Bethlen Gábor Zsigmond király	Zala és Vas Vas és Baranya Győr-Moson-Sopron és Pest &Baranya és Bács – Kiskun	Budapest Visegrád Miskolc &Kecskemét
Melyik megyénél lép be Magyarországra a Duna?	Melyik folyónk mellett fekszik Paks?	Melyik városunkban készül a híres Pick szalámi?
Hajdú - Bihar Pest &Győr - Moson - Sopron Csongrád	&Duna Tisza Dráva Körös	Kalocsa Makó &Szeged Baja

A siker okára tett megállapításom igazolásának érzem, hogy felfedezve, hogy maguk is alakíthatják a programot, többen is megpróbálkoztak fejlesztéssel, néha talán kissé szokatlan, de mindenképpen önmagukat kifejező témaválasztással:

1. Nyeste István Norbert 10. d

Bízom benne, hogy ezen a példán is jól érzékelhető, hogy munkája közben a tanulónak szüksége van meglévő tudása mozgósítására, s az anyag kiteljesítése érdekében, újabb kérdések ill. válaszok után kutatva tovább bővítheti tudását is. Mindeközben rendszerezi is tudását a kérdések témakörökbe rendezésével, esetleg különböző szempontú csoportokba helyezésével pl. nehézségi szint meghatározása lényeges-lényegtelen dolgokra való rákérdezéssel, vagy akár a válaszok megfogalmazásával, hiszen a játék akkor érdekes igazán, ha minden válasz kapcsolatba hozható a kérdéssel. A tudat, hogy az elkészült „programot”, az „Ő munkáját” mások is használhatják, „játszhatnak vele”, erősen motiváló tényező. A pedagógus pedig lehetőséget kap a tanuló ismereteinek, hiedelmeinek pontos megismerésére, s nem feleltetés, vagy dolgozatírás, vagyis mindenképpen bizonyos szorongással járó helyzetben, hanem éppen az „ellenkező oldalról”, feladatkészítés közben. A tartalomból, a kérdésfeltevésből, a kérdésfeltevés sorrendjéből, a megfogalmazásokból is lehet fejlesztési feladatokra következtetni.

Ezek a tapasztalatok megerősítettek abban, hogy a számítógépes anyagok bővítésében a kész anyagok felhasználása mellett, egyre inkább a már bevált szoftverekkel saját magunk által kidolgozott számítógépes anyagok készítésének lehetőségeit kell keresnem, hiszen csak így valósítható meg a gyerekek igényeihez igazodó és szükségleteit kielégítő oktatás ill. így segíthetjük leginkább elő az önirányító tanulás kialakulását a tanulókban. Ugyanakkor gyakran tapasztalom, hogy kollégáim, akik hagyományos eszközökkel, „papírral és ceruzával a kezükben” vonzó segédanyagokat, feladatokat alkotnak, leülve a számítógép elé „leblokkolnak”, nincs semmi ötletük. Talán, mert túl nagy a választék, s a számítógéppel kapcsolatba kerülve, mindjárt valami nagyon újszerű, automatikus programot képzelünk el. Szerintem számtalan hagyományos, jól bevált feladattípust, feladatot lehet találni, melyek számítógépes megvalósítása előnyöket hordoz magában. Gondolok például a matematikai munkalapok számegyenesen lépegetős feladataira, melyek igen hasznosak, vagy a megunhatatlan színezőkre, melyekben valamiféle szabály alapján kell kiszínezni a képet. Újrarajzolni mindkettőt bonyolult, sokszorosítása költséges, a sok radírozástól a papír tönkremegy, a végeredmény „esztétikailag kifogásolható”. Számítógépen tárolva, összegyűjtve azonban szükséges számban felhasználható feladatgyűjteményt hozhatunk létre, s nem igényel különösebb számítógépes ismeretet, csak egy rajzprogram kezelését. Az új környezetben megjelenő feladat, pedig új próbák, új megoldási stratégiák, más készségek fejlesztését is magukkal hozhatják. (Próbáljunk meg kiszínezni egy felületet számítógépen a ceruza vagy ecset eszközzel. Vagy akad jobb megoldás?) Az előnyök mérlegelése igazolhatja, hogy megéri bizonyos feladatokat számítógépre vinni, még akkor is, ha bizonyos részeket pl. az értékelést továbbra is nekünk kell elvégezni. S ne feledjük, a pedagógus most is teremthet a feladathoz a számítógéptől tulajdonképpen független játékos vagy versenyhelyzetet:

Pl.: A számítógépen látható feladatok elvégzéséért pontokat nyerhettek. Különböző játékokat (természetesen oktató, fejlesztő játékokra gondolok) játszhattok pontjaitokért. A játékok 5, 10, 15…stb. pontot érnek. Azok közül a játékok közül választhatsz, melyek pontértéke legfeljebb az általad elért pontszám.

A feladatok megoldását izgalmasabbá tehetjük társasjátékokhoz hasonlatos, akár számítógépen alapszintű felhasználói ismeretekkel is megvalósítható a formákkal: pl.: váratlan levél, választható játékos segítség, melyért pontot kell feláldoznia, joker feladat stb.

Mindemellett hiszem, hogy némely alkalmazástípus felhasználási módja is rengeteg lehetőséget rejt magában. Meggyőződésem, hogy sok alkalmazói program esetében, ha nem ragaszkodunk az ”előírásokhoz” a szoros értelemben vett “alkalmazásszerű “ használathoz (pl.: a szövegszerkesztő gépírásra való), ötletek végtelen sorával tehetjük élvezetesebbé, hatékonyabbá óráinkat, akár egyetlen alkalmazás segítségével. (Miért ne lehetnének egy táblázatkezelő program cellái egy Amőba játék területe?

Sokat várok a Sulinet keretében fejlesztett ún. SDT-től, (Sulinet Digitális Tudásbázis - sdt.sulinet.hu) különösen, mert Könczöl Tamás megállapítása szerint, a szerkesztők maguk is egy alakítható adatbázist képzeletek el: “Az SDT-fejlesztéssel számunkra az a fontos cél, hogy adjunk egy olyan felületet, amelyen tartalmakat lehet megjeleníteni, és a tartalmakat akár szerkeszteni is lehet, esetleg újat létrehozni.

Összefoglalva, szeretném elősegíteni, hogy a diákok és tanárok egy számukra biztos és ismert számítógépes környezetben a nyomtatott tananyagoknál bevált módon, a digitális formában fellelhető tananyagokat is saját ötleteikkel egészítsék ki, s tegyék használhatóbbá. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy nem újabb és újabb felhasználói ismeretek megszerzése az elsődleges szempont számomra, hanem a meglévő ismeretek felhasználásával a tanórákon felhasználható feladatok kidolgozása. Meg kell jegyeznem, hogy jelenleg is sok kollégám rendelkezik alapvető felhasználói ismeretekkel, akár ECDL vizsgával is, melyek az aktív használat során bizonyára tovább bővülnek. Tehát sok esetben nemcsak a számítógép kezelői ismeretek hiányossága, (bár nyilvánvalóan a bővebb ismeret tágabb alkalmazási területet is nyújt), hanem a felhasználhatóság módjának megtalálása jelent gondot. Ezt a gondolatmenetet erősíti az is, hogy a saját arculatot is tükröző számítógépes feladatok kialakítása mellett nehézséget okoz a számítógépes környezet által megszülető új tanítási helyzet is. A számítógép a gyermekek számára immanens vonzerejével és csodálatos lehetőségeivel, „domináns szerepre tör” az órán, s a tanárnak mintegy ezt kell ellensúlyoznia. A gyermek a fontos, nem a gép, s nem is a tanár! A tanárnak kell a gépi programokat a gyermek valós igényeihez igazítania. Ehhez a hagyományosnak mondható óravezetés nem mindig alkalmas, de megválni tőle időnként nehéz. Nálunk a teremben van egy kisebb, mozgatható tábla, amire a fontosabb dolgok felírhatók, s a technikai fejlesztések révén most már a hálózat is lehetővé teszi, hogy a monitorokon egyidejűleg mindenkinek ugyanaz jelenjen meg, ill. esetenként projektort is tudunk biztosítani. Mégis sok kollégám érzi úgy, hogy a teremben szükség lenne egy hagyományos, a központban elhelyezett táblára, ahová részletesen felírhatná az anyagot, ill. kihívhatna egy-egy tanulót feladatmegoldásra. Általában véve nem hiszem, hogy egy számítógép előtt ülő gyerek figyelmét tartósan lekötné a hagyományos táblai munka, de belátom annak igazságát, hogy sok gyerek és felnőtt számára a táblánál magyarázó tanár egy megszokott, biztonságot adó tanítási képként él. Elfogadom érvként azt is, hogy a kötött idő, a gyermek önirányító tanulási képességének hiányosságai stb. miatt célravezetőbbek tűnik effajta hagyományos eszközök használata. Azt is elismerem, hogy vannak gyerekek, akiket éppen ezek a bevált formák ragadnak meg. Érzem tehát, hogy a kérdés igen összetett, s tudom, hogy sok iskolában a számítástechnika terem leterheltsége miatt kevés lehetőség adódik tapasztalatszerzésre. Éppen ezért elgondolkoztató számomra, hogy a számítógépes ismeretek oktatása mellett, elegendő figyelmet és lehetőséget kapnak-e a tanárok a számítógéppel támogatott oktatás lehetőségeinek és módszertanának megismerésére, ill. iskolánkban az eddigi bemutatókon, ismertetőkön túl milyen módokon próbálhatnánk még hatékonyabb segítséget nyújtani számukra.

Köszönettel tartozom mindazoknak, akik az iskolában ötleteikkel és együttműködésükkel ill., azoknak, akik az Interneten közreadott ötleteikkel, alkotásaikkal támogatták munkámat. Szívesen cserélnék tapasztalatot, ill., ha sikerült felkeltenem az érdeklődést, adnék bővebb tájékoztatást az eddigiekről.

Az iskola E-mail címe: info@szaraznad.hu;

Honlapja: www.szaraznad.hu

E-mail címem: mlkati@freemail.hu

Irodalom

Multicenter pedagógiai segédanyagai

Nemzeti Alaptanterv

Dancsó Tünde - Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban Új Pedagógiai Szemle 2005 november http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-11-ta-Dancso-Informacios

Multicenter pedagógiai segédanyagai

 Illyés Gyuláné – Illyés Sándor – Janikovich Lajosné – Lányi Miklósné: Gyógypedagógiai pszichológia
Akadémiai Kiadó
Budapest, 1978

Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Budapest, 1998

Seymour Papert: Észrengés – A gyermeki gondolkodás titkos útjai
SZÁMALK
Budapest, 1988

Turcsányiné Szabó Márta (2001): „ÉPÍTMÉNYEK”-re alkalmas környezetek a tanulás és tanítás érdekében. Új Pedagógiai Szemle, 7–8. sz. 78–86.
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2001-07-it-Turcsanyine-Epitmenyek.html

Turcsányiné Szabó Márta: Kollaboratóriumok – a Colabs-projekt eredményei Új Pedagógiai Szemle 2005/07-08 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-07-in-Turcsanyine-Kollaboratoriumok

Komenczi Bertalan: On - line – Az információs társadalom és az oktatás - Pedagógiai Szemle 1997/7-8 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1997-07-lk-Komenczi-Online

Komenczi Bertalan: Off line- Az információs társadalom közoktatási stratégiája. Új Pedagógiai Szemle, 1999/7–8. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-07-in-Komenczi-Off

Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői - Új Pedagógiai Szemle http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=informatika-Komenczi-Informacios

Komenczi Bertalan (2003): Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei. In Iskola – Informatika – Innováció. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=iii-Komenczi

Komenczi Bertalan Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai Új Pedagógiai Szemle 2004/11 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika

Kőrösné dr. Mikis Márta: Az informatika helyzete és fejlesztési feladatai - Új Pedagógiai Szemle 2002 06 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=tantargyak-korosne-informatika

Kőrösné dr. Mikis Márta IKT az oktatás kezdő szakaszában-Sulinet -Digitális

 2004. 09. 02. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=gyermek-Korosne-IKT

Restyánszki Lászlóné Komplex informatikai program: esélyteremtés a munka világába való integrálódáshoz Új Pedagógiai Szemle 2004/03 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-03-mu-Restyanszki-Komplex

Attitűd vagy „vas”?  Kerekasztal-beszélgetés a digitális tananyagokról és az SDT-ről  Új Pedagógiai Szemle > Szemle 2005/10 http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-10-np-Kerber-Attitud

Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban Új Pedagógiai Szemle 2005. november http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-11-ta-Dancso-Informacios