szakszolgálat vezetője: Tonka Lászlóné


vezető helyettes: Szász Péterné

Gyógytestnevelés

Logopédia

Fejlesztés

Gyógytestnevelés

Alapelvek

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók érdekében a NAT differenciált alkalmazása. Nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a fogyatékosságból adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni, vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen.
 

Célja

Az iskolai tanulmányok során törekedni kell arra, hogy a tanulók önálló életvitelre felkészültek legyenek, megfeleljenek a testi és lelki egészség és a pályaválasztás során.
 

Kiemelt feladatai

Gyógytestnevelés speciális módszereinek alkalmazása. A gyógytestnevelési tanterv adaptálása a helyi viszonyokra. Gyógytorna aktív – passzív eljárásai. Az orvosi rehabilitáció, autogén tréning, adaptált testnevelési mozgásanyag, játékok. Kineziológia, jóga adaptálása, Waldorf módszer helyi alkalmazása, a gyakorlatok rehabilitáció eszközeként szerepelnek. Az eljárásokat egyéni értelmi és akarati tényezők befolyásolják, ezek figyelembe vétele alapján kerül kidolgozásra az egyénre szabott szomatikus állapot fejlesztését célzó terv. A rehabilitációs fejlesztési feladatok meghatározásának alapja a komplex vizsgálat, amelyet szakorvosokból, szakemberekből álló szakértői csoport végez a tanuló iskolába kerülésekor.
A komplex vizsgálaton alapuló további vizsgálatok: Iskolaorvosi vizsgálat figyelembe vétele gyógytestnevelés- csoportba sorolás szempontjából.
 

Besorolás:

Kategóriák szerint.
Vizsgálatok értékelése után kerülnek rögzítésre a rehabilitáció rövid- és hosszú távú céljai és feladatai. valamint a cél elérését segítő módszerek. eszközök, eljárások, technikák, terápiák. A változásokat is dokumentálni kell. A munka sokrétűsége fokozott szakmai felkészültséget, felelősséget, kreativitást követel, a pedagógustól: szakirányú ismereteket, a gyógypedagógia, gyógytestnevelés, gyógytorna területéről.
 

Foglalkozási formák, színterek, a gyógytestnevelési óra felépítésének sajátosságai

Csoportos óra:
Lehetőleg azonos vagy hasonló mozgásállapotú, azonos intellektusú tanulókból kell szervezni, figyelembe véve az életkort és a nemek elkülönítését, különösen felső tagozaton és a szakiskolában; ha a személyi feltétele biztosított.

Egyéni óra:
Azoknak a tanulóknak, akik mozgásukban gátoltak, mentálisan subnormalis alsó határ övezetébe sorolhatók, csoportban nem foglalkoztathatók eredményesen. Biztosítva mindegyiküknek a visszahelyezés lehetőségét a számukra legmegfelelőbb csoportba.

Színterek
Tanmenetbe iktatott tornatermi, szabadtéri és uszodai órák, délelőtti és délutáni időpontokban.

A gyógytestnevelés órák felépítése

Hasonló az általános testnevelési órákéhoz.
Bevezető rész: bemelegítés, általános átmozgatás.
Fő rész: speciális gyógytestnevelési feladatok megvalósítása (az egyéni rehabilitációs tervek alapján) – javító gyakorlatok összeállított rendszer szerint.
Befejező rész: levezetés a terhelés fokozatos csökkentésével.
 

A tartalom általános elvei

A testnevelésből ismert rendgyakorlatokat a tanulók erőiből eredő képességek befolyásolják. A „rend”-hez szoktatás több évig tartó, az oktató-nevelő munka része is. A gimnasztikai gyakorlatok elemei szabad, társas (pad, zsámoly, bordásfal, kéziszer stb.) megoldásában alkalmazhatók, mind előkészítő gyakorlatokként, mind az óra fő részében a terápiás célok megvalósítása érdekében, Minden órán figyelmet kell fordítani a légzőgyakorlatokra, különös tekintettel a helyes légzéstechnika (mozgással összekötött) kialakítása, a vitálkapacitás növelésére.
Minden órának tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek a helyes testtartás kialakítását célozzák, ugyanis minden fogyatékos gyermek szomatikus állapota veszélyeztetett a törzs statikájának és dinamikájának megbomlása miatt.
A feladatok végrehajtását, a gyakorlatok kivitelezését szüntelenül ellenőrizni és korrigálni kell, ugyanis csak a tudatos korrekció, a pontos izommunkával kivitelezett mozgás a megengedett, csak az lehet eredményes.
A zene alkalmazása fejleszti a mozgáskoordinációt, a mozgások ritmusosságának elősegítésével. Hangulati és érzelmi úton fokozza a feladatvégzés motivációját. Zene nyugtató hatását is alkalmazni ajánlott.
Az úszás, mint a terápiás fejlesztés kiegészítő eszköze kerül alkalmazásra.
A pszichomotoros funkciók fejlesztésére (melyek az észlelési, a tér-tájékozódási, mozgásszervezési, koordinációs, egyensúlyozási készségek és képességek növelését célozzák) irányuló gyakorlatokkal foglalkozhatunk az órák bevezető vagy befejező részében is, de alkothatják az óra fő részét is, mint terápiás célkitűzések.
Az órák külön követelménye a játék, a játékosság, melynek szintén kiemelkedő terápiás célja van, ugyanis a játék alkalmas a tanult mozgások alkalmazására, a koordináció, egyensúlyérzék, mozgástudat, a mozgásszervezés, a téri orientáció, a szabálytudat, a mozgásos önfegyelem, a szocializáció, alkalmazkodás a társakhoz feladathelyzetben, az általános mozgáskészség, a fizikai képességek fejlesztésére.
Önkiszolgálás, önellátás tevékenységének, feladatának megtanítására is sort kell keríteni,
A tanulók ellátásának fontos része a rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés. Szükség szerinti szakorvosi felügyelet (ortopéd orvos, neurológus, urológus, szemész stb.), ugyanis a rehabilitációs cél- és feladat-meghatározások során az orvosi indikációkat is figyelembe kell venni.
 

 

Logopédia

 

A Logopédiai Hálózat működésének általános jellemzői

A beszéd, mint sajátos emberi tevékenység, a gondolatközlés legősibb formája. A nyelv és a be-széd révén valósítja meg a közösség az együttműködést, nélküle nincs kultúra. A nyelv és a beszéd szoros kapcsolatban van a neveléssel mert a nevelés jórészt nyelvi közegben, a nyelv révén megy végbe, tehát a nyelvi képzés a személyiség nevelésének közvetlen eszköze.

Iskolánkban komoly hagyományai vannak a "beszédpedagógiának". Logopédia szakos kollégáink korán felismerték a beszédjavítás fontosságát a kisegítő iskola keretein belül.
Rövid idő múlva a kerületi óvodák, iskolák nevelői is szakemberekhez fordultak segítségért.
1969-ben végre központi rendelet írta elő , hogy minden kerületben 1 fő logopédust kell  alkal-mazni. Iskolánk logopédusa így kezdte meg működését a Vadaskert u. -i gyermekorvosi rendelőben. Ezt komoly előkészítő munka előzte meg, amihez nagy segítséget nyújtott a IV. kerületi gyermek szakrendelőben működő logopédia.
Az igen magas létszám (átlag 60 fő, egy órán 4-5 gyerek) indokolta az 1970/71 tanévi bővítést. A kezelési hely átkerült a Mézeskalács téri óvodába, majd további helyek létesültek.

Jelenleg a kerület óvodáinak és iskoláinak beszédfogyatékos gyermekeit 12 logopédus gondozza. Egy logopédushoz 3 – 4 intézmény (óvoda. iskola) tartozik. Ezen kívül speciális fejlesztő munka folyik 5 csoportban:

A beszédjavító munka logopédiai körzetekben folyik, amelyekben a Bárczi Gusztáv Gyógypeda-gógiai Tanárképző Főiskolán végzett, logopédusi végzettséggel is rendelkező gyógypedagógiai taná-rok dolgoznak (ők a Száraznád NOK dolgozói).
A logopédiai körzetek a kerület óvodáiból, iskoláiból alakultak, az intézmények létszámának és területi elhelyezkedésének figyelembe vételével.
A logopédus a körzetéhez tartozó óvodákban iskolákban beszédszűrést végez. A szűrés alapján megszervezi a csoportokat és meghatározza a terápia gyakoriságát.  A beszédjavító munka ott fo-lyik, ahol erre alkalmas kezelőhelyiséget biztosítanak. Ahol ez nem áll rendelkezésre,  a gyermeke-ket egy másik intézményben látják el ambuláns formában.

A kerületi pedagógiai hálózatban a beszédjavítást végző szakemberek logopédiai munkaközössé-get alkotnak . E munkaközösségen belül folyik a szakmai továbbképzések, tapasztalatcserék, látoga-tások megszervezése, a mindenkori munka értékelése és a további feladatok kijelölése.
A logopédiai munkaközösség fontosnak tartja a logopédiai fejlesztő program csatolását a NAT helyi programjához.

A logopédiai hálózat  célja
Eredetileg az óvodáskorú és kisiskolás gyermekek beszédhiba javításának ellátása volt. Ez az utóbbi évek során kibővült a részképesség - zavarral küszködő gyermekek (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) megsegítésével. Mivel e területen gyógypedagógiai tanárok működnek, tevékenységük kiegészül a kerületi nevelési—oktatási intézményekkel való szoros kapcsolattartással. Jelzés, felis-merés, a gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek korai regisztrálása, segítség a megfelelő ellátáshoz. Konzultáció a nevelési problémát jelentő gyermekek esetében az adott intézmény pedagógusaival. Összekötő szerepe van az intézmények (gyógypedagógiai iskola, óvoda, általános iskola) között, ezzel segíti a fogyatékos gyermek kiszűrését.
A beszéddel kapcsolatos zavarok döntő hatással lehetnek a gyermek későbbi fejlődésére, szociá-lis beilleszkedésére, érzelmi kapcsolatainak alakulására, így egész sorsára.
A beszédhibás vagy beszédgyenge gyermeknek az olvasás - írás, fogalmazás és minden tantárgy tanulása nagyobb nehézséget jelent.
Ezért kiemelten fontos a nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek beszédfejlődésében mutat-kozó zavarok minél korábbi felismerése és kezelése.

Feladata
Az óvodáskorú gyermekeknél:


Kapcsolatrendszerünk
A hálózat működése során széleskörű kapcsolatrendszert tart fenn az alábbi partnerekkel:

Szerkezete
Az Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Szakiskola két területen fejt ki logopédiai tevékenységet:

Külső logopédia:

A kerület óvodáiban, ahol a beszéddel, beszédfejlesztéssel kapcsolatos zavarok, valamint a dyslexia veszélyeztettek ellátását végzi .
A kerület általános iskoláiban, ahol a részképesség - gyengeség, az átlagostól lassúbb fejlődésű gyermekek, dyslexia prevenció, dyskalkulia területén.
A kerületi alsó fokú oktatási intézmények számára gyógypedagógiai-logopédiai segítséget nyújt a részképesség - kiesésben, -zavarokban, fejlődési tempóban eltérő, vagy elmaradást mutató gyerme-kek kiszűréséhez, kezeléséhez.

Belső logopédia:
A Száraznád NOK-ban
Az átlagostól lényegesen eltérő fejlődésű, tanulásban akadályozott és értelmileg sérült gyermekek számára végez fejlesztő beszédjavító munkát.
Számukra is biztosítani kell a kommunikációhoz szükséges beszédkészséget, az információk megszerzéséhez, átadásához szükséges tudást.

A logopédiai fejlesztő program nem tesz különbséget a kerületi és a belső logopédiai ellátás között, mert mind a két területre azonos szakmai szempontok jellemzők, melyek a tartalmi munkát meghatározzák.

Fejlesztés

A fejlesztés áthatja az egész nevelő - oktató munkát, emellett a tantárgyi órákon kívüli különböző szervezeti keretek között folyik a személyiségformálás. (Osztályban tantárgyi órákon, illetve a habilitációs órákon, ezen kívül egyéni fejlesztés keretében.)

Alapvető cél
Olyan értelmi és személyiség - tulajdonságok kialakítása, amely nem csak az ismeretek eredményes elsajátítását teszi lehetővé, hanem a különböző élethelyztetekben az egész személyiség jellemzőiként nyilvánulnak meg (pl. kitartás a cselekvésben, rugalmasság a gondolkodásban stb.)

Feladatok

Sokévi tapasztalat, felmérések után kiválasztottunk öt olyan területet, amelynek fejlesztése a legfontosabb.
1. Figyelem, emlékezet, gondolkodás
2. Beszéd
3. Mozgás
4. Észlelés
5. Olvasás, írás, számolás